Payton & Nath

Igazából úgy terveztem, hogy a mai napomat egy kicsi lazulással töltöm, ami annyiban nyilvánulna meg, hogy heverészek vagy csak simán áthívok valami kis csitrit „filmezni”. Én nem is értem, hogy a csajok miért dőlnek be ennek a szövegnek. Nyilván, ha valakit áthívok „filmezni” az azt jelenti, hogy dugni hívom, csak egy kicsit szebben kifejezve magam. Mert oké, hogy berakok én akármilyen nyálas szart, de a vége már úgy sem lesz érdekes annak a filmnek, mert sokkal izgalmasabb dolgok is vannak annál. És a poén az, hogy minden egyes csaj tudja, hogy ez csak ilyen átlátszó, sablon szöveg, mégis hányan meg hányan bedőlnek neki. Vagy csak simán szeretnek szexelni... velem. Mert az köztudott tény, hogy velem nem csak a szex jó, hanem egy sima kávézás is. Örömmel tölt el minden egyes nő nemű lényt, akire éppen csak rá kacsintok. Na igen... elég egyet kacsintanom, és utána máris jöhet a film. És ezt tényleg nem nagyképűségből mondom, vagy valami... vagyis de. Mert inkább legyek egoista, mint olyan valaki, aki lenézi saját magát. Sőt én valójában inkább csak realista vagyok. Mert az, hogy jó képű vagyok, nem csak nekem tűnik fel, hanem sok mindenki másnak is. Szóval ez nem csak a beképzeltségről szól. Az egy dolog, hogy sokan úgy vélik, de kit érdekel, hogy ki mit gondol?
Szóval miután belekezdtem egy filmbe egy igen csak hisztis szöszivel, az a szomorú tény állt be a dolgok közé, hogy éppen női problémái vannak. És az oké, hogy jó katona vérben is harcol, de azért én valahogy mégsem kérnék belőle. Tehát, hogy ne tűnjek túl faragatlannak, végig szenvedtem azt az elképesztően unalmas, nyálas filmet, aztán közöltem a csajjal, hogy dolgom van. Nehogy már itt kártya partizzunk. Látszik a kis csitrin, hogy még nem ismer. Miután nagy nehezen elérem, hogy a csaj elhúzzon, arra a döntésre jutok, hogy mégis csak elmegyek arra a bulira, ahová egy hete, hogy minden nap elhívnak. Meg is értem mondjuk, mert nélkülem nem buli a buli.
A húgom valahol megint kóborol, melegen ajánlom neki, hogy időben haza érjen, és, hogy véletlenül se forduljon meg ott, ahová én is készülök. Mostanában kezd egy kicsit elegem lenni a viselkedéséből, nem tudom, hogy anyáék miért nem húzzák egy kicsit a globoncát. Nyilván azért, mert semmi másra nem tudnak gondolni, csak a francos munkájukra. De nekem végül is mindegy. Eddig is megvoltam a társaságuk nélkül, ezután is meg leszek. Csak azért Moara lehetnének figyelemmel, mert elég hülye egy állapotába van mostanság. Eléggé el van kanászosodva, és ha rám bízzák, akkor abból semmi jó nem fog kisülni. Figyelembe véve azt, hogy nem vagyok éppen a türelem embere.

A taxiból kiszállva veszem szemügyre a házat, ahol a jelek szerint már nagyban megy a buli. Hatalmas kecó, és mindenhol ég a világ. A zene kihallatszik, valamit azt is hallani lehet, ahogyan egymást túlkiabálva beszélgetnek az emberek. Ez az. Erre van nekem most éppen szükségem. Remélem, hogy több csaj van itt, mint pasi. Bár elvileg én kapcsolatba vagyok, nem? Vagy a fene tudja. Meg amúgy is. Mennyi az esélye, hogy Payton is pont itt bulizzon? Én sosem voltam az a fajta, aki megmarad egy mellett... ez most miért is lenne másképp? Bár az tény, hogy valószínűleg nem tudnám elviselni, ha valami hülye gyerekkel flörtölgetne, vagy mit tudom mi. Ne értse félre senki, mert nem féltékenységről van itt szó, meg nem is szerelemről... ch... hagyjuk már! Csak valahogy úgy vagyok vele, hogy ami az enyém, az az enyém! És minden addig az enyém, amíg rá nem unok. Érthető, nem?
A házba érve több ismerős arcot is megpillantok. Vigyorogva integetek, meg biccentek feléjük. A házigazda üdvözöl, aztán már tovább is áll, az utánam érkezők fogadására. Elveszek az asztalról egy sört, majd a falnak dőlve várom, hogy történjen már valami. Azt leszámítva, hogy elég sokan eljöttek, gyenge buli van. Na de hátha majd beindul a party.

Payton & Nath

A sörömet kortyolgatva figyelek két szerelmespárt, akik elég kihívóan viselkednek. Annyira nem szeretem az ilyesmit. Ha dugni akarnak miért nem mennek szobára? Nagyon nem ér, hogy nekem ma nem jött össze a dolog, ezek meg itt előttem viselik magukat. Bár az tény, hogy ami kettőnek jól esik, a harmadiknak ne fájjon. De könyörgöm! Ezek még taknyosok. A tojás héj ott a hátsó felükön és itt ízléstelenkednek. Megforgatom a szemeimet, majd meghúzom a sörös üveget. Eléggé szánalmasak. Persze azzal is tisztában vagyok, hogy az ilyesmit nem illik nézni, de... röhögnöm kell rajtuk. Most ha gonosz lennék, akkor oda mennék és megmutatnám annak a Paprika Jancsinak, hogy hogyan kell ezt csinálni. Sőt... gonosz akarok lenni. De még nem. Még hosszú az éjszaka, nekem meg van időm kivárni, hogy mi sül ki az egészből. Hogy a csóró nem fog jól járni, ha én oda megyek az tuti fix. Valamiért nem tetszik a csóró képe. Á... nem vagyok én az a verekedős fajta, vagy valami, ha egyszer lehet kerülöm a balhét. Én másképpen támadok. A csaj lenne a legmegfelelőbb erre. De még nem. Mindent szép lassan, a maga idejében.
Vigyorogva figyelem, amikor a tekintetem hirtelen megakad valakin, akire bár számítottam, sőt legbelül reméltem, hogy itt lesz, de mégis meglepődök. Hirtelen elkomolyodok, majd végig nézek rajta. Gyönyörű... és kívánatos. A vigyorát én is egy vigyorral viszonozom, de hamar le is hervad az arcomról, amint megpillantom azzal a bájgúnárral táncolni. Na ne! Ez most komoly? Miért pont az? Ezt most direkt csinálja? Mert akkor kurvára nem jól időzített. Ellököm magam a faltól, leteszem az üres sörös üveget, aztán megindulok feléjük. Na ehhez a táncikáláshoz nekem is lesz egy-két szavam. Az a gyerek nem is kanyarínt ehhez az egészhez. De nem bánom legyen. Tudom mire megy ki ez az egész, és ezt a játékot ketten játszák. Nem szeretnék balhét csinálni, mert valahogy nincs ahhoz hangulatom. Így is elég szar napom volt, nem tudom, hogy miért kell még a kis csajnak is mérgesítenie. De sebaj. Közel érve hozzuk, megragadom egy csinos, vörös hajú lány karját és magamhoz rántom, ahogyan az előbb a szépség is csinálta azzal a fene gyerekkel, minden bizonnyal azért, hogy féltékennyé tegyen. Jó... talán egy kicsit elérte a célját, de majd meglátjuk, hogy ki húzza a rövidebbet. És ekkor kezd el szólni valami hip-hop szerű dal, amit most hallok először. A lány csípőjére teszem a kezemet és átadom magam a zenének. A csajszi is egészen jól nyomja. Tekintem persze végig Payton és a táncpartnerén legel. Az tény, hogy én sokkal jobban csinálnám, de ha neki az a másik kell, bánom is én.
Hogy a hangulatot még jobban feldobjam, és, hogy biztosítsam Pay-t arról, hogy a csata győztese csak én lehetek, a szám végén megcsókolom a kis vörös hajú csajszit, aki rögtön viszonozza is azt. Remélem nem érti félre a helyzetet, és nem egy olyan hisztis liba, aki aztán azt hiszi, hogy egy csók és máris együtt vagyunk. Mert nem. Sőt... valószínűleg még csak az ágyamba se engedném be, mert nem valami ügyes a nyelvtechnikája. Az aki normálisan csókolózni se tud, valószínűleg az ágyban sem lehetne vele mit kezdeni. Még azt is kinézném a kis csajból, hogy szűz.
Nagyon remélem, hogy ezzel Payton lép valamit, mert nincs kedvem tovább játszadozni a vöröskével. Túlságosan nagy falat lennék neki.