What did you do?

Megyek, sziasztok!- Hullán és unottan köszönök el a próbáról és indulok az öltözőbe. Telefonom csipogni kezd, kijelzőjére pillantva elfehéredek. Már ennyi lenne az idő? Hisz nem sokára találkozom Paytonnal a városban. Gyorsra kapcsolom magam (már amennyire fáradt izmaim engedik) és sietve rohanok cuccomért, miközben fuvart hívok. Nincs időm átöltözni, amúgy sem szeretném izzadt testemre a tiszta ruhát ráhúzni így csak mindent bedobog táskámba és rohanok az utca sarkán rám váró kocsira. Miután hazavitetem magam villámtempóban foglalom el a fürdőt és egy könnyed frissítő tusoláson esek át. Tükör előtt rendezem kósza tincseim és kicsit helyre röttyintem szolid sminkem, majd már a gardrób szoba előtt is termek. Gyorsan kell választanom öltözéket, nincs már olyan kánikula, de azért hűvös sincs..szóval akkor halásznadrágot húzok és egy laza ujjatlan felsőt, mely még sosem volt rajtam, de pont itt van az ideje debütálni. Mivel lábaim igencsak elfáradtak a sok spiccezéstől nem akarom magas sarkúba nyomorgatni ujjaim így egy kis szandálkát húzok lábfejemre és színben hozzá illő táskát kerítek elő. Mély levegő... KÉSZ! Rekord idő alatt elkészültem és mire oda érek pont meg lesz a tökéletes 5perces késés, mely szinte elengedhetetlen kelléke egy úri hölgynek. Nah jó ez badarság, igazából ezt egy filmben hallottam, de nagyon megtetszett, s azóta is, ha kések a hallottakkal nyugtatom magam. Lepördülök az emeletről.
-Viszlát Lloyd, később jövök...- Rohanok a bejárati ajtó felé, majd mielőtt becsuknám magam mögött gyors visszanézek. -Ohh, és tenne nekem félre az almás pitéből?- Elvigyorodom az öregedő arc láttán, majd már itt sem vagyok, eltűnök mint a kámfor és megjelenek a főtéren ahol rohamos tempóban haladok kedvenc kávézóm felé ahová a találkát szerveztük. Payton nagyon szép és aranyos lány, s bár sokkal fiatalabb nálam néha úgy érzem Ő az érettebb, vagy legalábbis Ő csinálja jól. Féltem ugyan, és jól megdorgálom mintha édesanyja lennék mikor valami huncutságon kapom, vagy mikor ki kell húznom a galibából, de végül is fiatal nem? Mikor bontogassa szárnyait, mikor fedezze fel mi jó, s mi rossz, ha nem most? Én sosem mertem utat törni magamban a helytelen dolgoknak, s lássuk be, nem is volt valami kalandos életem. Most pedig már beléptem húszas éveimbe és úgy érzem sok mindenhez öreg lettem, pedig mindig is kiakartam próbálni.
Meglepetten pillantom meg a szökőkút mellett barátnőm, kinek starbucksban kéne már várnia rám. Ehelyett kétesen kinéző (LELENC! Oh my God..hogy lehet ilyen felsővel olyan szoknyát felhúzni..és az a cipő???) fazonokkal diskurál. Kihúzva magam tipegek oda, s bár lépteim kecsesek, dac is lapul bennük akárcsak szemeimben.
-Pay, mit csinálsz te itt...velük?!- Nézek végig fancsali ábrázattal az egyik szakadt csávóra ki ennél udvariatlanabbul nem is tudna felmérni.

Michele & Payton

What did you do?

Ha valaki, hát én biztosan nem tartozom semmilyen rossz társaság közé. Szeretem a biztonságot, és nem tudom megérteni azokat akik saját magukat pusztítják. Mert a sok buli, alkohol, cigaretta ne adj Isten drog nagyon roncsolja az embert. Mivel nem értek egyet ezekkel a dolgokkal így nem is nagyon barátkozom e fajta élvezeteket imádó emberekkel. Azonban akárcsak a nővéremet (aki szintén party állat - már bocsánat a kifejezésért) úgy Paytont is nagyon szeretem, független attól, hogy milyen életet is élnek. Paytonról egy törékeny virágszál jut eszembe attól eltekintve, hogy viselkedésileg nem az. De még is, nem hiába választotta a balettot, nem hiába flangál cuki tütüben és fehér harisnyában.... Látok benne egy fehér galambot, csak egyesek befeketítik, de így-úgy mikor tudom próbálom tisztítgatni szárnyait. Tudom! Nem vagyok az anyukája, nem az én dolgom nevelni, de mint óvó barátnő néha megpróbálom kihúzni a csávából. Aztán, hogy ezért hálás-e vagy sem, nem tudom, de még nem küldött el melegebb éghajlatra és a barátságunkat sem akarta eldobni, így nem aggódom..még! Nem akarom megváltoztatni, szeretem, hogy olyan akár egy kis hurrikán, őszintén néha irigylem is amiért ilyen laza..de! Mindig ott a de, hogy bizony féltem mert amilyen banda társaságában pillantom meg most is elkap a harag. 16 éves és cigaretta lóg a szájában és zöld hajú punkal vagy tudom is én kivel van, meg a többi lelenccel. Mivel amúgy is együtt lennénk így hát nem kell lenyelnem a békát, hogy ne mentsem ki onnan (bár tudom neki nem jelent ez veszélyt) és sietős léptekkel megyek oda.
-Azt látom, hogy rám vársz..- Mély levegő, nem vagyok neki több mint barát és egy barát dolga az elfogadás nem pedig a kioktatás.
Tudom miért dicséri meg felsőm..terel, nem akar ciki helyzetbe kerülni az öreges kirohanásom miatt. Nem fogom megszívatni, hogy basáskodni fogok, meg amúgy sem szeretek gonosz tündér lenni, így hát egy könnyed mosolyt ereztek meg felé, s hangom lágyan repül a lenge széllel. -Útközben elmondom hol vettem.- Lassan elindulok, intve a khm..barátainak és remélem velem tart, nem szívesen kávéznék egyedül, ha tudom, hogy vele kellene.