Történetem...

Szerintem, ha becsukom a szemem, kurvára tehetek majd úgy, mintha egyedül lennék a szobában, és kurvára nem süllyedne le a kanapé a mellém telepedő srác súlya alatt. Még így csukott szemmel is felismerem, hogy Thayer az, még mindig olcsó alkoholtól és pacsulitól bűzlik, és egy ismeretlen lány parfümjétől, akit valószínűleg az előbb még a vendéglátó ágyában dugott. Még a szex szagát is érzem a levegőben. Vagy a cigifüstét? Vagy csak kibaszottul költői vagyok, amikor épp részegen heverek egy vadidegen srác kanapéján és azon gondolkodok, hogyan tűnhetnék el innen feltűnés nélkül.
Amúgy azt se tudom, hogy kerültem ide. Azt hiszem, még valamikor a folyóparton vesztettem el a fonalat, amikor a sok színes műanyagpohár pár hetedszerre lendült a magasba, és amikor a sok pohár tartalma (vagy legalábbis annak a fele) a mulatozó társaság fejére loccsant. Na nem mintha ez érdekelt volna bárkit is; az alkoholt nem mi biztosítottuk, csak úgy volt, mi meg csak idecsapódó vendégek voltunk, akik körülbelül ha három főt ismertek, az már jó.
Na, de ott tartottam, hogy Thayer leült mellém a kanapéra. Lustán nyitom fel a szemem és felnézek rá, és tényleg, pont úgy néz ki, mint aki az előbb meghúzott valakit a házigazda ágyában. Rám vigyorog és egy műanyagpoharat nyom a kezembe, ismeretlen tartalommal, kényszeredetten ülök fel, átveszem a poharat. Nem szólunk egymáshoz. Csak a fejével bök a szoba túlsó felén álló lány felé. Megrázom a fejem; nem szeretem a hozzá hasonlókat, akik csak szépen néznek ki, de az intelligenciájuk körülbelül egy szék szintjén van… Elvégre is nem ártana, ha legalább egy valami okos, szép és ambiciózus lenne ebben a kapcsolatban, még akkor is, ha csak pár óráig tartana.
Újabb pohár kerül be a látóterembe, ezúttal kék, azt is átveszem, mielőtt még a másik oldalamról is lehuppanna valaki a kanapéra. Olcsó alkohol és dohány szaga kíséri, maga az erkölcsi fertő, ahogy oldalba bök és elröhögi magát.
- Neked egy jó dugásra lenne szükséged, Isa.
- A kurva anyád, Moscovitz.
Nem emlékszem, hogy kerültem a fürdőszobába. De azt tudom, hogy a kádban heverek és a plafon alatt gomolygó szürke füstfelhőt figyelem, ami a cigarettámból gomolygott oda fel. Az ablakon túl hajnalodik, kurva részeg vagyok és rájövök: Moscovitz-nak igaza volt.