Hiányzol..

Bűntudatom van mióta megcsókoltam Elkét. Mióta egy részeg pillanatomban így felbátorodtam azóta nem beszéltünk ami rossz mivel nem telt el úgy nap, hogy ne beszéltünk volna. Mivel egy iskolába, sőt egy szakra is járunk így elengedhetetlen, hogy néha összefussunk aminek én örülök, úgy látszik Ő kevésbé, mert rám se néz csak eliszkol. Furcsa..valahogy még sem bántam meg a dolgot. Igaz, bánatos voltam Poppy miatt (akit azért még mindig nem sikerült elfelejtenem) meg az eltitkolt ikrem miatt, de kellett ez nekem ahhoz, hogy legyen végre valami örömöm mostanság. Az a csók felnyitotta szemem, végre megláttam milyen gyönyörű lány volt mindig mellettem. Eddig is szépnek tartottam, de nem foglalkoztam vele mivel húgként tekintettem rá, de most, ha akarnék se tudnék nem nőként nézni rá. Mikor eszembe jut merész tettem vigyorgok és jó érzés tölt el, néha még szám is megérintem, ám aztán szembesülök a keserű valósággal, hogy ez miatt ment fucsba a barátságunk.
Folyton ezen rágom magam. Nem tudom mi tévő legyek, sőt mostanság semmit se tudok, kicsit  hasznavehetetlenné váltam. Egy dolgot tudok, hogy haza kéne mennem lassan, mert már alig szállingózik el mellettem valaki a folyosón, mindenki végzett mára. Elindulok a lépcső felé mikor meglátom Elke bemegy az osztálytermükbe. Minden habozás nélkül nekiiramodok és utána megyek. Remélem egyedül lesz, nem kell több kifogás, nem kell több zavarótényező, szemtől szembe. Megkell beszélnünk a történteket, s ezúttal nem hagyom elszökni. Muszáj végig hallgatnia, muszáj helyreállítani az egyensúlyt miszerint barátságunk mindent kibír és elválaszthatatlanok leszünk mint eddig. Átlépve a küszöböt csukom be magam után az ajtót és végig pillantok Elkén. Most is csinos..vagyis mindig az, de most még csinosabb. És a haja! Ide érzem illatát, noh meg az ízléses lágy parfümjét is. Ahogy rámnéz akaratlanul is elmosolyodom. -Hali..- Zsebre vágom kezem, majd kimért, lassú léptekkel közeledem felé. - Muszáj beszélnem veled, ne szaladj el!- Szinte már látom, hogy menekülésre készül, de most nem fog összejönni mert azon az ajtón bizony nem engedem ki!