Történet

- Na, Pay! Benne vagy, vagy nem a buliban? - néz mélyen a szemembe a lány, én meg megvonom a vállam, bár nem hiányzik még egy balhé, de legyen. - Benne, miért ne lennék? - felelem, megemelt szemöldökökkel. - Hát.. Azt hittem, hogy.. - felelné, de a kezemet felemelve megállítom, és én folytatom helyette. - Nem gondoltad komolyan, hogy megfutamodok, ugye? Ismersz engem, tudod, hogy nem vagyok olyan. Mindig, mindenben lehet rám számítani, egy ilyen bulit pedig tuti nem hagynék ki, ezt te is tudhatod. - hangsúlyozom, és a mondatok mellé hetykén kihúzom magam, hogy lássa, komolyan is gondolom. Mindig is a balhé volt az életem, a balett mellett, csak így mutathattam meg ki is vagyok én valójában, hát miért is utasítanám vissza? Látom a lány kétkedve fogadja a megnyilvánulásomat, az ajkai szélét rágja, majd mégis megszólal. - Csak azt hittem, hogy az igazgató megmondta neked, még egy ilyenfajta buli, és kicsap az iskolából. Ezért gondoltam, hogy nem szívesen vennél részt benne. Na, meg ott van ugye az édesapád.. - fejezi be, és válaszra várva, kíváncsian tekint rám. Na, már csak ez hiányzott, hogy megint téma legyen az édesapám. Amióta az eszemet tudom a város egyik rendfenntartójaként dolgozik, és mivel az édesapám, mindenki elvárja, hogy én is az apja lánya legyek, ezáltal pedig ne csináljak semmi olyat, ami árthatna a hírnevének. Hát, ahhoz képest már kisgyermekkorom óta a rosszalkodás a lételemem, és ezt az egész családom, és lassan már minden egyes barátom, illetve nem barátom tudja. Természetesen általában az édesapám próbál megfékezni, vagy legalábbis lassítani a tempómon, ezért is íratott be a régebben még csak hobbiként ismert balettszenvedélyemnek méltóan az Arts School iskola tánc szakára, hátha majd a balett lesz az, ami által levezethetem a felesleges energiáimat. Hát, nem így lett, pont az ellentéte igazolódott be. Még borzalmasabb lettem, mint anno voltam, és, amióta az iskolába járok szert tettem olyan barátokra is, akik szívesen váltak a társaimmá a balhék során, amiket mi csak buliknak hívunk. - Szerinted érdekel engem az, hogy a diri mivel fenyeget? És az, hogy az édesapám a rendért kalimpál? Érdekelt engem valaha is? Nem. Az egyetlen jó ok itt, hogy, amíg az édesapám detektívet játszik, addig a diri az életben nem fog engem kirakni az iskolából. - mondom, mialatt tekintetemmel végigmérem az iskola egyik gyakorlótermét. - Na, hol van az a wcpapír?